A magyar animáció ismét aranykorát éli, ugyanis ebben az évben két egész estés és egy animációs kisfilm is kijutott a világ legnívósabb fesztiváljaira. Ennek apropóján olyan filmek közül válogattunk, amelyeket mindenkinek érdemes megnéznie.
Az Annecy International Animation Festival-t június 11. és 17. között rendezik meg, amelyre meghívást kapott Gauder Áron a Kojot négy lelke, illetve Bánóczi Tibor és Szabó Sarolta és Műanyag égbolt című filmje. Emellett pedig Cannes-ban versenyez Buda Flóra is 27 című kisfilmjével május 16. és 27. között.
A légy | 1980
Ha már híres fesztiválok nevét emlegettük – meg egyébként is –, nem mehetünk el szó nélkül az első magyar film mellett, ami Oscar-díjat nyert. Bár kakukktojás abban a tekintetben, hogy mindössze háromperces kisfilmről van szó, mégis kihagyhatatlan darabja a magyar animációs pantheonnak. Rófusz Ferenc formabontó filmjében egy mit sem sejtő legyet csal tőrbe, majd kerget a végzetébe egy megcsillanó ablaküveg. A film során a légy szemszögéből követhetjük végig az állat utolsó perceit.
A film közel négyezer zsírkrétarajz felhasználásával született, lüktető képi világát pedig annak köszönheti, hogy minden egyes részlet egyetlen rétegre került.
Macskafogó | 1986
Ternovszky Béla filmjéből a mai napig szinte bárki tud szó szerint idézni. A filmben Grabowski, a 007-es egérügynök kalandjait követhetjük végig, miközben egy filmkulturális utazáson is részt veszünk, ugyanis a film a tömegkultúra szinte minden zsánerét felvonultatja ironikus vagy parodisztikus formában.
Egy érdekesség, hogy az egész film valójában a Manhattan Transfer Four Brothers című számával kezdődött, ugyanis amikor a forgatókönyíró meghallotta, elhatározta, hogy mindenképp szeretne egy filmet csinálni, amiben ez a szám szerepel. Ez lett később a film egyik ikonikus dala, A négy gengszter, amit a patkányok énekelnek el.
Fehérlófia | 1981
Egy magyar animációs filmeket felvonultató lista sem lenne teljes Jankovics Marcell említése nélkül. A Fehérlófia a magyar, avar és hun eredetmondákból építkezik és a történet folyamán a Fehérlófia– vagy ahogy néhol nevezik, Fanyüvő – a hős tipikus útját járja be: megmártózik a pokol kénköves bugyraiban, legyőzi a sárkányt, majd visszatér erősebben, mint valaha.
A film különlegességét a történet mellett a pszichedelikus látványvilága és archetipikus alakjai adják. A megszokottal ellentétben a figurák nem kaptak külön kontúrvonalakat, csupán színük választja el őket a hattértől. Ettől még álomszerűbbnek hat a film világa.
Nyócker! | 2005
Bár az eddig felsorolt filmek is egyediek és formabontók a maguk nemében, mégis a legpolgárpukkasztóbb mind közül Gauder Áron filmje. A Kojot négy lelkének rendezője egy igazi magyaros Rómeó és Júlia-parafrázist vitt színre, amiben a roma származású Lakatos Ricsi szerelmes lesz Csorba Julikába, bár szüleik utálják egymást.
A film eredetileg sorozatnak indult, talán ezért is emlegetik sokan a magyar South Park-ként, bár erre társadalomkritikai utalásai és szabad szájú stílusa is rászolgált. A filmnek nagyon alacsony költségvetésből kellett megvalósulnia, így a figurák és a háttér is esetlen kicsit, ez azonban kifejezetten jól áll neki.
Ruben Brandt | 2018
Bár a film rendezője Milorad Krstić szerb származású alkotó, 1990 óta Magyarországon él, illetve a stáb nagy része is magyar felmenőkkel büszkélkedik, így méltán mondhatjuk, hogy a Ruben Brandt magyar film. A történet szerint a híres pszichiáter kényszerbetegségben szenvedő bűnözőkkel folytat művészetterápiát, hogy kigyógyítsa őket káros szenvedélyükből. Mindeközben a doktor rémálmoktól szenved, mióta apja meghalt, így a hálás páciensek elhatározzák, hogy segítenek neki. Hasonlóan korábbi példáinkhoz, a Ruben Brandt is rengeteg referenciát tartalmaz, képzőművészeti alkotásoktól kezdve egészen az amerikai bűnügyi filmes zsánerekig.
Forrás: filmarchív.alapfilmek, filmarchívum, port.hu, IMDB, ign, Index