Mediterrán partvidékek és zord, alpesi hegyvonulatok; betonbunkerek mellett legelésző kecskék és Trump vejének luxusberuházásai – Albánia az ellentmondások vidéke. Természeti adottságainak, a közösségi médián való befutásának és az utóbbi évtized tempós fejlesztéseinek köszönhetően azonban hivatalosan is elbúcsúzhat rejtett gyöngyszem státuszától, hogy a közeli Horvátország és Görögország hivatalos kihívójává váljon.
Enver Hoxha kommunista diktatúrája alatt Albánia a világ egyik legelszigeteltebb országává vált. Külföldiek gyakorlatilag nem léphettek be turisztikai céllal, csak néhány szigorúan ellenőrzött politikai küldöttség és baráti ország (pl. Kína) képviselői juthattak be. A lakosság sem utazhatott ki, így a turizmus mint iparág szinte nem létezett, Albánia gyönyörű tengerpartja és hegyvidékei akkoriban csak a helyiek számára voltak elérhetők. Bár Hoxha halála (1985) és a rendszer összeomlása (1991) után az ország fokozatosan elkezdett nyitni, a 90-es évek politikai és gazdasági instabilitása visszatartotta a turistákat, eleinte inkább csak hátizsákos kalandorok indultak felfedezni az országot.
Ötezerből tizenegy millió
A döcögős kezdetek ellenére az infrastruktúra fokozatosan fejlődött, az új utak, új szállodák és új repülőjáratok évről évre egyre több embert vonzottak. Az igazi növekedést az ország EU-tagjelölti státusza hozta meg 2014-ben. Azóta, főként a közösségi médiának hála Albánia „titkos mediterrán gyöngyszem” státuszba került, ám a titkos jelzőt hamarosan leradírozhatjuk, mivel az elmúlt 5-8 évben Albánia az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai célponttá vált Európában. A The Economist számai alapján a diktatúra alatt mindössze 5000 külföldi vendég érkezett egy évben, ez 2014-re 3,4 millióra, 2024-re pedig 11 millióra nőtt. Bár szerintük ez a hatalmas szám kissé félrevezető, hiszen ebbe beletartoznak a diktatúra alatt külföldre menekült albánok is, akik ma már idegen útlevéllel érkeznek vissza látogatóba évente többször is. Ezek után nem meglepő, hogy a szektor az éves GDP negyedét és a munkahelyek mintegy 20%-át adja. Egy biztos, a növekedés megállíthatatlan: gombamód szaporodnak a tengerpart mentén az apartmanházak és a szállodák, Vlorában pedig egy új reptér épül, ami a déli partvidéket, a híres Albán Riviérát szolgálja majd ki. Az ITB Berlinen, azaz a világ legnagyobb turisztikai expóján idén Albánia volt a hivatalos házigazda, és Edi Rama, az ország miniszterelnöke nyitotta meg a rendezvényt. Itt startolt el az „Albania, All Senses” kampány, amiben azt hirdetik, a látogatók itt egész Európa többi országának jellemzőit megtalálhatják 28 ezer négyzetkilométerre bezsúfolva: magas hegyvonulatok, tiszta levegő, érintetlen vadvizek, két vakítóan türkizkék tenger, homokos- és sziklás partokkal. Emellett idén júliusban fogadták el a 2024–2030-ra vonatkozó turisztikai stratégiát, amely a bevételek 10%-os növekedését ígéri fenntartható mértékű fejlődés mellett. Az apró betűs rész nem ilyen vidám: a tervek szerint minden egy km-nyi privát beach-re mindössze 300 méter szabadstrand jut majd, ráadásul a kormány enyhítette a természetvédelmi területek szabályozását, és engedélyezte az építkezést, amennyiben az állam számára stratégiailag fontos a beruházás.
Ökológiai aggodalmak
A csillogó dollármilliók ellenére sok helyen a fejlesztéseket erős ellenállással fogadják, sokan katasztrofálisnak ítélik az irtózatos mértékű építkezések a természetre gyakorolt hatását. Az egyik sarkalatos pont a víz kérdése: bár a környék vízkészletei elméletben gazdagok, az infrastruktúra fejlesztésének sok évtizedes elmaradása miatt, ha most a resortok és medencéik felé terelik a csatornákat, a helyiek számára gyakran nem marad elég víz a háztartásokba vagy épp a termények locsolásához. Az EcoAlbania csoport többek közt a Shushica folyó megcsapolása ellen küzd, szerintük a globális felmelegedés miatt már épp eléggé lecsökkent a folyó vízhozama, ha még több víz veszik el, az már fenyegeti a régió és a benne lévő nemzeti park ökoszisztémáját. Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner beruházása is nagy vihart kavart. Ivanka Trump férje ugyanis Zvernecben, egy eddig érintetlen, a flamingóiról híres lagúnában kezdett építkezni – az albán kormány teljes jóváhagyásával. Emellett megvásárolt egy lakatlan szigetet is tíz kilométerrel arrébb, ahol 1,4 milliárd eurós projektje szintén zöld utat kapott, az EcoAlbania azonban bíróságon támadta meg a kormány által kiadott engedélyeket.
Egy ital a szomszéddal
Albániában becsületbeli ügy a vendégszeretet. A ’mikpritja’ egy mélyen gyökerező kulturális hagyomány, amelyet az őszinte melegség, a nagylelkűség és a vendégek iránti mély tisztelet jellemez. Ez azt jelenti, hogy még az idegeneket is családtagként kezelik, a házigazdák felajánlják mindazt, amijük van, például ételt és italt, és gondoskodnak a vendégek védelméről és jól gondozásáról, ahogyan az a mondás is tükrözi: „A ház Istené és a vendégé”. Nyilván nem készül arra egy józaneszű turista sem, hogy kipakolja Airbnb-je szomszédjában lakó néni hűtőjét, viszont ne lepődjünk meg, ha bárhová betérve a kezünkbe nyomnak egy feles rakit, azaz a helyi pálinkát. Ez a szemlélet a vendéglátóhelyekre is vonatkozik, Albánia-szerte kedves kiszolgálásra számíthatunk.
Hype-kedvencek Albániában
- Space 05 Concept Store, Tirana
Egy közös tér az albán designereknek a hírhedt tiranai piramisban.
- Novelle Vague, Tirana
Évek óta a világ 100 legjobb bárja lista oszlopos tagja
- Le District, Tirana
Esztétikus brunch spot koktélokkal megspékelve
Life Gallery Hotel, Korça
Lenyűgözően letisztult butikhotel egy eldugott városkában, a görög határhoz közel
Ostro Beach Bar, Ksamil
Tengerparti étterem tökéletes kilátással
Nyitókép: Filip Bartos/Unsplash
Lengyel–belarusz határzár blokkolja a 25 milliárd eurós kínai exportútvonalat
Litvánia frontország marad – interjú Laurynas Vaičiūnas-szal
