Következetes stratégiai gondolkodás, magas szintű vizuális kultúra, elegáns és bravúros grafikai csavarok, valamint kiváló üzleti érzék – az Arany Rajzszög- és Magyar Formatervezési Díjjal elismert Studio Barath több mint egy évtizede meghatározó szereplője a hazai prémium branding területének. Baráth Dávid és csapata nevéhez olyan ikonikus budapesti vendéglátó-egységek arculattervezése kapcsolódik, mint a Villa Bagatelle, a Four Seasons Gresham Palota vagy a Hilton impozáns éttermei, vagy épp a kortárs görög atmoszférában pompázó Blue Agori Greek Food Bar. Emellett évek óta folyamatosan dolgoznak például Bercsényi Balázs tetoválóművésszel is, jelentős szerepük volt a Villa11 és BOCCA Gourmet Stories gyors sikerében, de ügyfeleik között megtalálhatók pénzügyi és jogi illetve művészeti területen aktív vállalkozások is. Interjúnk a stúdió vezetőjével, Baráth Dáviddal készült
Többször hangsúlyozzátok, hogy a munkátok elsődlegesen üzletfejlesztési szemléletű, amelyet a design csak később követ. Mit gondolsz, meddig terjedhet az AI szerepe ebben a folyamatban, és hol kezdődik az emberi stratégiai gondolkodás, amit egy algoritmus (még) nem tud helyettesíteni?
Ma még mi is csak találgatunk, hogy meddig fog terjedni az AI befolyása a jövőben a tervezési, stratégiai feladatok terén. Természetesen mi is rajta tartjuk vigyázó szemünket a technológiai fejlődésen, de egyelőre úgy látjuk, hogy amihez mi igazán értünk, abban az AI még nem elég ’okos’. Amikor becsatolnak bennünket egy projektbe, azt látjuk, hogy a korábbi tapasztalataink, gyakorlatunk és referenciáink nagyon fontos értékek – ezzel egy AI talán nem rendelkezik. A másik előnyünk a tágabb kontextus: ha tőlünk ’csak’ egy vizuális arculatot kérnek, mi akkor is rengeteg szempontból közelítjük meg a témát. Folyamatosan fejlesztjük magunkat, nagyon sok területet szemmel tartunk a luxusipartól az építészeten-belsőépítészeten át a gasztronómiáig, az autóktól a képzőművészetig, a kulturális eseményektől a formatervezésig, tipográfiáig, vendéglátóipari trendekig, figyeljük a főbb piaci szereplők tevékenységét. Ez a tudáshalmaz folyamatosan bővül, és mindig az adott projekthez ’emelhető ki’ belőle, ami éppen kell, ami oda illik – ezt az AI nem biztos, hogy tudja. A harmadik előny, hogy a mi esetünkben nem csak adatokról van szó – tehát a helyek, folyamatok stb. jó részét nem csak az internetről ismerjük, hanem igyekszünk minél több tekintetben személyesen is tapasztalatot gyűjteni. Sokat utazunk, olyan szállodákat, ingatlanfejlesztéseket látogatunk meg, amelyek relevánsak az ügyfélkörünk számára, olyan jellegű, stílusú, színvonalú éttermekben fordulunk meg, amilyeneket az ügyfeleink létrehoznak vagy ami számukra érdekes lehet, sőt: gyakran bemegyünk a konyhára, beszélgetünk a stábbal, nem kevés jó sztorink és barátságunk született már így. Úgy gondolom, hogy ezzel: a személyes tapasztalattal, a felhasználói élmény designelemmé történő konvertálásával az AI egyelőre nem igazán tud versenyezni.
Egy kívülállónak talán sosem egyértelmű, milyen mély kutatási fázis előzi meg a látványos vizuális megoldásokat. Ha csak egyetlen dolgot emelhetnél ki, amelyet egy laikus soha nem sejtene egy erős brand mögött, mi lenne az?
Mindenképpen a kutatás fontosságát hangsúlyoznám. Hatalmas adatbázisaink vannak például ingatlanfejlesztésekről, vizuális inspirációs mappák tucatjai, de könyvjelzők és más formátumok formájában is megőrizzük, ami a szakmánkhoz releváns. Jelentős szakirodalmi könyvtárunk van könyvekből és magazinokból is, rendszeresen vásároljuk ezeket, akkor is, ha itthon nem beszerezhetők – ezeket a köteteket is rendszeresen forgatjuk. Ha szükséges, kutatunk levéltárakban, építészeti tervrajzok között, de akár raktárakban is. A piac- és versenytárskutatás, -elemzés, a terület nagyon alapos feltérképezése és persze a brand ismerete töviről hegyire – ez mindennek az alapja, amit csinálunk, a névmeghatározástól a vizuális arculat részleteinek kidolgozásáig.
Az ügyfeleitek közül sokan kifejezetten stratégiai támogatásért fordulnak hozzátok. Hogyan alakul át ilyenkor a szerepetek a hagyományos designer státuszhoz képest? Volt olyan projekt, ahol ti „nyitottátok fel” az ügyfél szemét a saját lehetőségeire?
A megkereséseink többsége egyszerű tervezési feladatokkal indul, de amikor találkozunk az ügyféllel és hosszan elbeszélgetünk, nagyon sok minden kiderül – róla, a márkájáról, a cégéről, a gondolkodásáról is. Általában több alkalommal is találkozunk, mielőtt belekezdünk egy feladatba, és ezen találkozók során már számukra is egyértelműen kiderül, hogy az adott feladaton túl stúdiónk mi minden másban van képben, tudunk valid tanácsot adni, ami komolyabban építheti az ügyfél vállalkozását, feltéve persze, ha hosszú távon tervez. Előfordul, hogy jobban ismerjük a nemzetközi benchmarkokat, mint ő, tudunk ötleteket adni termékfejlesztésre, kollaborációkra, átfogóbb fogyasztói trendeket látunk, tágabbról és messzebbről nézzük a vállalkozását, mint ő maga. A beszélgetések során a mi kérdéseink, ötleteink mentén kristályosodik ki igazán, hogy milyen potenciál is rejlik az ügyfélben, a márkában, merre vannak a fejlődési irányai, növekedési lehetőségei – például más szektorban is megjelenhet? Milyen lehetőségei vannak a terméke skálázására, a külföldi piacra történő bevezetésre? Hol van olyan piaci rés, amelyet az ő tudása, terméke betölthet? Ezek általában személyre szabott tippek, és többnyire üzleti titkok is, így ez csak néhány általános példa, de a miénk ebből a szempontból egyfajta coaching jellegű együttműködés, melynek során aktívan segítünk az ügyfélnek abban, hogy feltérképezze a rejtett lehetőségeit. Gyakran mi előbb látjuk, hogy a vállalkozás mire képes, hová nőhet, mint a partner maga – egyszerűen azért, mert ő túl közelről nézi.
Az egyik elsődleges szempontotok, hogy olyan arculatot hozzatok létre, amely nemcsak a jelenben érvényesül, hanem hosszú távon is megállja a helyét. Mi a legfontosabb kérdés, amit felteszel magadnak egy név vagy arculat megtervezése előtt, hogy biztos legyél benne: ez a brand „szépen tud majd öregedni”?
A legfontosabb szempont a hitelesség – a jó vizuális arculat csak az adott termékkel, szolgáltatással együtt működik. Éppen ezért nagyon sok energiát fektetünk abba, hogy feltérképezzük az ügyfél, a márka, a termék személyiségét, történetét, erősségeit, értékeit, mert ezeket aztán mind szintetizáljuk vizuálisan egy arculatban. A jó vizuális arculat csak róla szól, csak rá igaz – így egyrészt nem is másolható le igazán, másrészt pedig mivel már a kezdetekkor is gondoltunk a hosszú távú jövőre, képes lesz arra is, hogy ahhoz is alkalmazkodjon. Fontos az időtállóság is – természetesen mi is figyeljük a trendeket, de nem követjük őket szolgaian, annak érdekében, hogy az arculat kiállja az idő próbáját és néhány év múlva ne kelljen lecserélni, csak egy kicsit finomítani. Arra törekszünk, hogy egy arculat elsősorban jó legyen és szép.
A projektek első 70%-a láthatatlan előkészítő munka, amelyet gyakran hosszú évekig nyúló kivitelezés követ. Hogyan lehet fenntartani a kreatív fókuszt, motivációt és a frissességet ennyi időn át egy-egy hosszú távú megbízás esetében?
Az előkészítési fázis a mi esetünkben inkább 30-40%. Éttermek esetében fél – másfél évig tart a projekt, de egy ingatlanberuházásnál akár több évig is tarthat a folyamat a kivitelezés és az engedélyezések elhúzódása miatt. Előfordul, hogy megtervezzük például egy ingatlan arculatát, ezután kezdődik a kivitelezés, és a konkrét vizuális arculati elemek megtervezésére – például a belsőépítészet és a vizuális arculat összehangolására, feliratokra, stb. – csak évek múlva kerül sor. Nem mondom, hogy nem gyorsítanám fel néha ezt a folyamatot, hiszen visszatekintve már esetleg máshogy közelíteném meg a projektet, de minden tervezési fázis más és más, mindegyik izgalmas, mindegyik tartogat kihívásokat. Az a gondolat, hogy végül majd minden a helyére kerül, legalábbis remélhetőleg, sok nehézségen átlendít. Most is több olyan projekten dolgozunk, amelyeknek még a tavalyi év második felében, az idei év elején kezdtünk neki, de csak ez év végén, vagy 2026-ban lesznek publikusak – van közöttük termék- illetve ingatlanfejlesztés, vállalkozásindítások is.
Volt már olyan megbízásotok, amelynél különösen érezhető volt, hogy a gondosan megtervezett arculat tényleges üzleti fordulópontot idézett elő?
Igen, sok ilyen akadt. Egy ügyfelünk számára például teljesen átterveztük a vállalkozás vizuális arculatát, beleértve a termékek csomagolását, a szakipari kiállítási standjait, a hostess formaruhákat és így tovább. Már az első ilyen vásáron besétált a standjára egy olyan üzleti partner, akit addig hasztalanul keresett meg ajánlatokkal – a vállalkozás korábbi arculata ugyanis egyszerűen nem tükrözte a vállalat méretét, minőség iránti elkötelezettségét, modernitását, sokoldalúságát, de az új arculattal a partner fejében máris egy másik ’polcra’ került, sokkal maibbá, hitelesebbé vált. Az eredmény itt egy akkora megrendelés lett, ami sokszorosan visszahozta az arculatváltás és a vásáron való jelenlét költségeit. Egy másik ügyfelünk fejében meg sem fordult korábban, hogy az üzlet, amit nyitni szeretne, akár sztenderdizálható és ezáltal franchise lánccá fejleszthető. A javaslataink mentén aztán már eleve úgy alakítottuk ki a brandinget, hogy a franchise-rendszer kiépítése megvalósítható legyen – és meg is valósult, immár több egységet nyitottak. Egy harmadiknál a különböző tevékenységeket umbrella- illetve subbrandek alá szerveztük, ezáltal sokkal áttekinthetőbbé vált a teljes rendszer, így anyagilag is érezhetően hatékonyabbá vált a működtetése – és ez csak néhány példa.
Hogyan változott a hazai vendéglátás és ingatlan branding fókusza a pandémia után? Milyen új szempontokat emelt be ez az időszak, például a helyiek bevonásában vagy a multifunkcionális terek tervezésében?
Ma már alapvetés, hogy ha nyílik egy szálloda, akkor abban olyan egység is legyen, ami a helyiek számára is vonzó és nem elidegenítő – például kávézó, bár vagy étterem. Kitágult a belváros is: ma már nem feltétlenül kell átmenni Pestre a kiváló éttermi vagy vásárlási élményért. Az ingatlanfejlesztők is egyre inkább törekednek a multifunkcionalitásra: több egységet nyitnak az adott épületen belül, jó előre megvizsgálva ezek egymásra gyakorolt hatását és a hosszú távú lehetőségeiket is. Ezek nagyon izgalmas, új irányok, szem előtt tartva azt is, hogy a végfelhasználók egyre inkább az egyedi élményeket keresik.
Korábban utaltál rá, hogy kifejezetten érdekelne hajók és vitorlások arculatának megtervezése. Miben látod ennek a területnek azt a komplexitását és szakmai izgalmát, amely egy nagy volumenű ingatlanfejlesztéshez vagy egy karakteres szállodaprojekthez mérhető?
Gyerekkorom óta erős vonzalmat érzek a vízi világ iránt – míg másokat az autók bűvöltek el, engem mindig a hajók világa ragadott magával. Már akkor is látogattam hajókiállításokat, és bárhol jártam a tengernél, órákat ácsorogtam a kikötőkben. Ez a szenvedély azóta is velem maradt. Aktívan figyelemmel követem a hajógyártás szereplőit – manufaktúrákat, márkákat, formatervezőket és olyan építészirodákat, amelyek ma már yachtok vagy hajómárkák belső terein is dolgoznak. Ez a terület számomra sok szempontból hasonlít az ingatlanfejlesztéshez vagy egy családi ház építészeti megtervezéséhez: ugyanolyan összetett és aprólékos feladat. A hajóknak is van identitásuk, nevük, a hajókon is szobák vannak, ugyanúgy feliratokat, fürdőköpenyeket, információs anyagokat és élményeket kell tervezni a vendégeknek, mint egy szállodában. Nem szakmai ambíció ez, inkább mély, személyes szenvedély. Remélem, előbb-utóbb lesz lehetőségem ezen a területen is kipróbálni magam.
Miért tartjátok különösen érdekesnek a borászati megbízásokat? Milyen egy igazán jól felépített vizuális arculat a borok vonatkozásában, és miért jelent ez számotokra szakmai szempontból kiemelt, összetett tervezési feladatot?
Az éttermi, gasztronómiai szegmensben már sok mindent letettünk az asztalra, de kevés borászati referenciánk van – ami azért is szomorít el kissé, mert a gasztronómia számomra nemcsak szakterület, hanem valódi érdeklődés. Az ételek, éttermi hírek, séfek mellett a bor vetületében is követem az eseményeket, érdekelnek a borok, olvasgatom a cimkéket, figyelem a borászatok fejlődését – ez a hobbim. A bor számomra érzelmeket szabadít fel, éppen ezért a borcímke-tervezés is több számomra, mint információátadás: lehet benne játékosság, karakter, sőt, művészi kifejezés is. Még ugyanazon borászat is minden évben más arcát mutatja, hiszen minden évben máshogyan sikerülnek a borai, így mindig új történetet lehet elmesélni. Egy jó borcímke akár plakátszerű, markáns arculati elem is lehet, ami művészeti szintre emelhető, szinte ’leugorhat’ a hasonló termékek közül a polcról, és így kitűnő eladásösztönző.
Kulturális intézmények számára is örömmel vállaltok tervezési feladatokat. Milyen típusú projekt jelentene számodra igazán inspiráló szakmai kihívást? Egy múzeum, fesztivál, színház vagy galéria arculati koncepciója?
Itt két irányt különböztetnék meg: az egyik a fesztiváloké – itt rövid távon kell gondolkodni, szerencsés, ha trendérzékeny az arculat, minden évben változtatható, és mindemellett feltűnőnek is kell lennie. A másik terület az állandó kulturális intézményeké, mint például egy múzeum vagy galéria. Itt a munka nagyban hasonlít egy üzleti vállalkozásnál felmerülő feladathoz, de tartalmazza a magas művészethez való kapcsolódás lehetőségét is. Én művészcsaládban nőttem fel, az életemnek mindig is fontos része volt a képző- és előadóművészet, de a mindennapjaimban, a munkám során sajnos gyakran el kell távolodnom ettől a világtól. Egy ilyen megbízás kapcsán, mint például amikor korábban kortárs művészeti kezdeményezések számára dolgozhattunk, napi szinten kerülhettünk újra kapcsolatba ezzel a világgal, ami számomra teljes flow élményt tud adni – elveszítem az időérzékemet, szinte beleolvadok a feladatba, hiszen együtt lélegzünk és élünk a projekt vezetőivel és művészeivel, és ezáltal a végeredmény is absztraktabb, művészibb lesz. Szerencsére most is folyamatban van több ilyen projekt, remélhetőleg hamarosan láthatóvá válnak a nagyközönség számára is.
A hitvallásotok szerint a márkáknak „fel kell tudniuk lépni arra az emelvényre”, amelyet számukra megterveztek. Hogyan látod, miben tudtok hatékony támogatást nyújtani az ügyfeleknek ehhez a belső szintlépéshez, akár stratégiai, akár vizuális oldalról?
Mi egy kicsit racionálisan, külső szemmel közelítjük meg az ügyfél márkáját, ami neki gyakran nehezebb feladat. Kutatásokat végzünk, javaslatokat teszünk a szervezet- vagy termékfejlesztésre, felvázolunk neki különböző növekedési irányokat, termékcsoport-ötleteket, kommunikációs lehetőségeket, természetesen mindig összhangban a vállalkozás értékeivel. Azt tapasztaltuk, hogy sok vállalkozásnál a napi feladatok mellett kevés idő jut a stratégiai gondolkodásra, és nekünk megvan a tapasztalatunk ahhoz, hogy ebben segítsünk. A vizuális arculat pedig már mindig ennek a jelenlegi állapotnak a leképezése, amely – akárcsak a vállalat – már magában hordozza a jövőbeni növekedési irányok lehetőségét is. Akadt olyan ügyfél, akivel nem volt meg közöttünk a kémia, de a többségük azonnal felismeri, hogy a javaslataink soha nem öncélúak, valóban építő jellegűek és ha ő nem is méri fel azonnal a jelentőségüket, bízik bennünk és a tanácsainkban.
Szerinted milyen értékekkel, minőséggel, szemlélettel kapcsolnák össze a neveteket a nemzetközi és hazai színtéren, tíz év távlatában?
Szeretném, ha úgy emlegetnének minket, mint egy olyan műhelyt, amely évtizedek óta egyenletesen kimagasló teljesítményt nyújt, egyre komplexebb megbízásokon keresztül, számos visszatérő ügyféllel, akikkel lehetőségünk van a közös gondolkodásra és a folyamatos fejlődésre illetve további kivételes projektek megvalósítására.
Kilencedik alkalommal tartják meg az országos klipügyi választásokat
Go-to kávézók a régióból
