Lengyelország gazdasága történelmi mérföldkőhöz ért: GDP-je átlépte az 1000 milliárd dollárt, amivel belépett a világ húsz legnagyobb gazdasága közé. Miközben Varsó büszkén ünnepel – Donald Tusk miniszterelnök szerint ez „biztosan nem az utolsó szavunk” –, a nemzetközi intézmények egyre hangosabban figyelmeztetnek a növekvő fiskális kockázatokra. Hogyan jutott idáig a lengyel gazdaság, és milyen kihívásokkal néz szembe a növekedés fenntartásában?
Varsó lenyűgöző – a Centrum magas felhőkarcolóin megcsillanó hűvös szeptemberi ég hirtelen Manhattanbe röpteti az embert. Az utcákon sétálva könnyen el is felejti az egyszeri járókelő, hogy Közép-Európában tartózkodik. Powiśle, Frascati, Filtry, Młynów – Brooklyn, Astoria, Bronx és Queens. Azonban Varsó megtévesztő is. Az elmúlt évek érdekes fejleményeket hoztak. Lakossági elégedetlenség, elszabadult árak, Európa legdrágább energiája. Mégis: a felújítások zajlanak, a Szejm körül nyugodtan sétálgatnak a családok, a Bolt-taxi továbbra is elvisz A-ból B-be – még ha nem is ugyanannyiért, mint 2021-ben. Varsó Janus-arca nem egyedi: szembeötlő bárhova megy az ember Lengyelországban.
Lengyelország gazdasága nemrég átlépte az 1 billió dolláros álomhatárt. Ezzel – Svájcot megelőzve – felzárkózott a világ top 20 gazdasága közé, és Varsóban már a G20-ak között emlegetik az országot. Összehasonlításképp: mindössze húsz állam mondhatja el magáról, hogy ekkora GDP-vel rendelkezik, így Lengyelország valóban exkluzív klubba került. Tusk miniszterelnök abszolút történelmi sikernek is nevezte a mérföldkövet, hangsúlyozva, hogy „ez nem az utolsó szavunk”. A GDP jelenleg mintegy 3,4%-kal bővül – az egyik leggyorsabb ütem Európában –, ami a lengyel emberek pénztárcáján is érződik. Nem véletlen, hogy Tusk kijelentette: növekedésben ma „Lengyelország verhetetlen”, utalva rá, hogy hazája lekörözi a legnagyobb európai gazdaságokat is. Az OECD adatai alapján 2023 végétől 2025 elejéig Lengyelországban nőtt leggyorsabban az egy főre jutó reáljövedelem a fejlett világban, vagyis a lengyel háztartások vásárlóereje dinamikusan közelít a nyugati szinthez.
Versenyfutás Oroszországgal?
2023-ban először fordult elő, hogy a lengyel export értéke meghaladta az orosz kivitelét – ez jelzésértékű fordulat a régióban. Oroszország évtizedes strukturális gyengeségei – az energiaexport-függés, a korlátozott gazdasági diverzifikáció – és az ukrajnai háború nyomán bevezetett szankciók visszafogják Moszkva növekedését. Lengyelország ezzel szemben uniós tagságának előnyeire, bővülő és sokrétű ipari bázisára, valamint növekvő termelékenységére támaszkodva folyamatosan erősödik. Az XTB fintech cég hosszú távú előrejelzése szerint, ha ez a trend kitart, néhány évtized múlva a lengyel gazdaság mérete akár meg is haladhatja az oroszét. Szerintük a fordulat a század közepére-végére várható – bár ehhez további reformokra és beruházásokra lesz szükség. Természetesen Lengyelországot is kihívások terhelik (például kedvezőtlen demográfiai folyamatok és az innovációs ráta elmaradása), de ezek a problémák kezelhetőbbnek tűnnek, mint azok a kockázatok, amelyek Oroszország kilátásait rontják. A lengyel gazdaság tehát jó eséllyel felülmúlhatja keleti szomszédját a következő évtizedekben – gazdasági és geopolitikai értelemben egyaránt, miközben népessége harmada Oroszországénak.
Robusztus növekedés, növekvő kockázatok
A látványos növekedésnek árnyoldalai is vannak. A GDP-arányos költségvetési hiány idén megközelítheti a 7%-ot, jövőre pedig a varsói kormány 6,5% körüli deficittel számol – ez több mint duplája az EU által elvárt 3%-os szintnek. Az államadósság-ráta is meredeken emelkedik, és ha a jelenlegi trend folytatódik, az évtized végére megközelítheti a GDP 70%-át. Nem véletlen, hogy a hitelminősítők figyelmeztetést küldtek Varsónak: ősz elején a Moody’s két évtized után először rontotta negatívra Lengyelország adósbesorolási kilátását, és pár héttel korábban a Fitch is hasonló lépést tett. A döntések indoklása ugyanaz: a fiskális pálya fenntarthatatlanná válhat a növekvő hiány miatt. A Moody’s prognózisa szerint az idei deficit elérheti a GDP 6,8%-át, és jövőre is 6% felett maradhat, ami az adósság gyors felduzzadásával fenyeget. A Fitch jelezte, hogy ha nem korrigálnak, Lengyelország idővel elveszítheti jelenlegi “A” kategóriás adóbesorolását, ami a hitelfelvétel drágulásával járna.
Ugyanakkor a gazdaság fundamentumai egyelőre erősek. Az idei GDP-növekedés 3% felett alakulhat, jövőre pedig az EBRD már 3,5%-ot vár, köszönhetően a csökkenő inflációnak és az állami beruházások élénkülésének. A lengyel jegybank is arra számít, hogy 2025 második feléig kitart a lendület, bár 2026-ra lassulást valószínűsít – főként, ha fő exportpiacán, Németországban nem javul a helyzet. A német gazdaság idei stagnálása miatt a lengyel nettó export hozzájárulása már most negatív. A régiós kép vegyes: Lengyelország növekedése felülmúlhatja a közép-európai átlagot (az EBRD szerint a térségben kb. 2,4% lesz), miközben több szomszédja (például Magyarország) magas inflációval és megtorpanó gazdasággal küzd. A lengyel modell sikere tehát nagyrészt belső erőforrásainak köszönhető, de a külső környezet kockázatai – háború, kereskedelmi feszültségek – bármikor fékezhetik a lendületet.
Politikai árnyék a gazdaság felett
A hitelminősítők egy másik kockázatra is rávilágítottak: a belpolitikai feszültségekre. A Moody’s szerint a legfőbb kockázatot az jelenti, hogy a lengyel kormány és az új államfő nyílt konfliktusban áll. A 2025-ben hivatalba lépett Karol Nawrocki konzervatív elnök és Tusk centrista-liberális kabinetje számos kérdésben homlokegyenest ellenkező álláspontot képvisel, ami döntésképtelenséget szül. Rontja a kilátásokat az is, hogy a 2027-es választások közeledtével a kormányzat várhatóan növeli kiadásait a választók megnyerése érdekében – vagyis a politikai ciklus nyomást gyakorol a költségvetésre. Mindez éppen akkor történik, amikor a háborús fenyegetés miatt Lengyelország rekordösszegű védelmi beruházásokba kezdett, tovább terhelve a büdzsét. Ha a belpolitikai csatározások aláássák az intézményi stabilitást, az könnyen megtörheti a gazdasági bizalmat is – ezt Varsó sem hagyhatja figyelmen kívül.
Lengyelország G20-as ambíciói tehát kézzelfogható közelségbe kerültek, de a csúcson maradni nehezebb lesz, mint oda feljutni. Az exportban és GDP-ben elért bravúrok ellenére a következő évek tétje az, hogy sikerül-e megőrizni a makrogazdasági egyensúlyt és a politikai stabilitást. Ha igen, Lengyelország nemcsak a „billió dolláros klub” büszke tagja lehet, hanem a közép-európai térség vezető gazdasági hatalma is. Ha viszont nem, a jelenlegi figyelmeztető jelek arra utalnak, hogy a gyors felzárkózás könnyen törékennyé válhat.
Homokpadok a Visztulán
Az idő új ritmusa a görög hegyekben – MANNA Arcadia
