Tömeges kitoloncolás Lettországból a háború árnyékában.
Lettországban idén ősszel több mint nyolcszáz orosz állampolgárt szólítottak fel az ország elhagyására, miután nem teljesítették az újonnan bevezetett lett nyelvvizsga-követelményt. A Kreml ukrajnai agressziójára válaszul hozott jogszabály a balti állam történelmi félelmeire és biztonsági aggályaira reagál – ám a tömeges kiutasítás komoly morális dilemmát vet fel, nehéz helyzetbe hozva azokat az orosz ajkú lakosokat is, akik elutasítják az orosz rezsimet.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után Lettország szigorította idegenrendészeti szabályait. A parlament módosította a bevándorlási törvényt: minden Lettországban élő orosz állampolgárnak 2025. június 30-ig kérelmeznie kellett az EU hosszú távú tartózkodási engedélyét, igazolnia kellett legalább alapfokú (A2 szintű) lett nyelvtudását, és át kellett esnie egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Aki e feltételeket nem teljesíti, annak nem hosszabbítják meg a tartózkodási jogát – vagyis elveszíti a jogalapot, hogy az országban maradjon.
A szigorú rendelkezések mintegy 25–30 ezer, zömmel a szovjet érában Lettországba települt orosz állampolgárt érintettek. Közülük a túlnyomó többség teljesítette a feltételeket vagy önként távozott, ám körülbelül 841-en nem éltek a lehetőséggel. Ők 2025 szeptemberében felszólítást kaptak, hogy október 13-ig hagyják el Lettországot, különben kitoloncolás vár rájuk.
„841 levelet küldtünk ki az érintetteknek. Sokan csak akkor veszik észre, hogy baj van, amikor már nem folyósítjuk a nyugdíjukat” – mondta Maira Roze, a Lett Állampolgársági és Migrációs Hivatal (PMLP) vezetője. „Miért nem kapom a nyugdíjam? – kérdezik, mire azt feleljük: »Nincs tartózkodási engedélyed, be kell tartanod a törvényt.«” A hatóságok figyelmeztették az érintetteket: október 13. után engedély nélkül tartózkodni az országban jogellenes, megvonják tőlük az állami juttatásokat, és végső esetben ki is toloncolhatják őket.
Évtizedek óta itt élnek, mégis menniük kell
Az új előírás leginkább az idősebb generációt sújtja: olyan orosz anyanyelvű lakosokat, akik még a szovjet időkben költöztek Lettországba, és azóta sem tanultak meg lettül. Sokan közülük nyugdíjasok, életük nagy részét Lettországban élték le – orosz útlevelük azonban most teherré vált. A 74 éves Galina Nyikolajeva például évtizedek óta Rigában él, de nem tudta teljesíteni a nyelvvizsgát, így felszólították az ország elhagyására. A törvény 75 év felett mentesít a vizsgakötelezettség alól, de Galina egy év híján nem tartozik ebbe a kategóriába; így évtizedek után arra kényszerülhet, hogy mindent hátrahagyva visszatérjen Oroszországba.
Többen megpróbálták letenni a nyelvvizsgát, de nem jártak sikerrel. Az ilyen rövid idő alatt, idős korban elsajátítandó lett nyelv sokak számára leküzdhetetlen akadály. „Azt gondolom, hogy a gyermekeim, az unokáim mind Lettországért dolgoznak. Én is itt dolgozom. Miért kellene elmennem? Nem tudom, kit zavarok itt. Ezt nem értem” – mondta a lett televízió De facto című műsorában egy Nikolaj nevű 74 éves orosz férfi. Nikolaj közel négy évtizede él Lettországban anélkül, hogy megtanult volna lettül. Sokan érzik úgy, hogy hiába éltek békésen az országban, most idegenként tekintenek rájuk. Mások abban bíztak, hogy a politikusok vagy a bíróság nem fogja érvényesíteni a szigorú szabályt, ezért az utolsó pillanatig halogatták a felkészülést. Így több száz idős ember egyik napról a másikra persona non grata lett a szülőföldjén.
A kormányzat hangsúlyozza, hogy senkit sem akarnak embertelen módon, váratlanul kitoloncolni. Gatis Rūža alezredes, a rigai határőrszolgálat parancsnoka szerint a kiutasítás több lépcsős folyamat. „A szabálysértőt vagy őrizetbe vesszük, vagy – ha indokolt – otthon maradhat a kitoloncolás végéig” – mondta Rūža. A hatóságok bíznak benne, hogy a szigor híre elég lesz, és az érintettek többsége önként távozik, így csak a legvégső esetben kell bárkit is erővel eltávolítani Lettországból.
Nemzetbiztonság és nyelvi identitás
Miért vezetett be Lettország ilyen drasztikus szabályt? A kormány szerint a cél a nemzetbiztonság erősítése és a nemzeti identitás védelme, miközben Oroszország a szomszédban háborút folytat. Lettország lakosságának egyharmada orosz anyanyelvű – a szovjet korszak öröksége. A lett nyelv megőrzése a nemzeti identitás alapja, így az orosz kisebbség integrációja 1991 óta kényes kérdés. A kormány hangsúlyozza, hogy a tartós letelepedéshez minden külföldinek teljesítenie kell bizonyos feltételeket – különben egy potenciális „ötödik hadoszlopnak” (a titokban az ellenséggel szimpatizálók csoportja, mely szabotázsakciókat hajt végre a katonai vonalak vagy országhatárok mögött) engednének teret.
A háború tovább fokozta a lett félelmeket: Riga szerint Moszkva geopolitikai fegyverként használja az orosz nyelvet és az orosz kisebbségeket. Az orosz ajkúak védelmezése a Kreml propagandájának része volt Ukrajnában is. Lettország az elsők között szorgalmazta az orosz állampolgároknak kiadott turistavízumok korlátozását az EU-ban, és belföldön több korlátozó intézkedést hozott – például egyes stratégiai ágazatokban eltiltották az orosz és belorusz állampolgárokat a munkavállalástól. A nemzetbiztonsági ellenőrzés sem puszta formalitás: az elmúlt két évben 327 orosztól tagadták meg a tartózkodási engedélyt, további hét személyt pedig feketelistára tettek.
Kritikus hangok és dilemmák
A lett lépéseket élesen bírálja Moszkva. Vjacseszlav Vologyin, az orosz Duma elnöke szerint az oroszok deportálása „népirtás”, Lettország pedig a náci Németországhoz hasonlítható. Az orosz propaganda igyekszik úgy beállítani az ügyet, mintha Riga módszeresen üldözné és megsemmisítené az orosz kisebbséget. A lett kormány visszautasítja ezt a narratívát. Hangsúlyozzák, hogy a nyelvi követelmények minden bevándorlóra egyformán vonatkoznak. Evika Siliņa miniszterelnök szerint nincs szó oroszellenes diszkriminációról – „az orosz propaganda mindig megtalálja a módját, hogyan forgassa ki a lettországi híreket”.
Belföldön sincs teljes egyetértés. A helyi orosz közösség képviselői sérelmezik, hogy kollektív bűnösként kezelik őket. Egy helyi oroszokat pártoló ellenzéki képviselőt nemrég ki is zártak a parlament üléséről, mert tiltakozásképp oroszul szólalt fel a nyelvtörvény vitájában. Több lett értelmiségi pedig a kormány túlbuzgóságát kritizálja: embertelennek és kivitelezhetetlennek tartják több száz idős ember deportálását. Inga Springe újságíró szerint egy 65 éves korhatárt kellett volna szabni a törvényben. Úgy látja, a kormány maga sem tudja, mit kezdjen a több ezer érintettel – és „lehetetlen ennyi embert kiutasítani az országból”.
Lettország mindazonáltal kitart amellett, hogy a jogállamiság és a biztonság szempontjai felülírják az egyéni nehézségeket, az új szabályokat pedig – némi haladék után – következetesen érvényesíteni fogják, bízva abban, hogy a többség önként távozik, így nem kell erőszakhoz folyamodni. Történelmi sérelmek és a háborús fenyegetés árnyékában azonban nehéz megtalálni az egyensúlyt a nemzeti érdekek védelme és az emberiesség között – ez a dilemma súlyos kérdéseket vet fel a teljes közép-európai térség számára.
Nyitókép: egy éjszaka Rigában. Riga lakosságának körülbelül fele oroszajkú.
Az idei kedvenc karácsonyi designvásárjaink | Top 5
Friss kollabok, amiket már most imádunk | Top5
