„Gengszterek uralják Lengyelországot”

Éles vita a lengyel kormány és az egyház között.

Egy nyugalmazott lengyel katolikus püspök szokatlanul éles hangú homíliában támadta a varsói kormány migrációs és oktatáspolitikáját a Jasna Góra-i zarándoklaton. Wiesław Mering kijelentése – miszerint „Lengyelországot ma politikai gengszterek irányítják” – politikai vihart kavart, a kormány pedig tiltakozó levelet küldött miatta a Vatikánnak.

Szerző: Gönczi Róbert

Püspöki figyelmeztetés a zarándoklaton

A 2025 júliusában tartott éves Jasna Góra-i zarándoklaton – amelyet a katolikus Radio Maryja szervez – hangzott el az a homília, amely újabb egyház-állam konfliktust robbantott ki Lengyelországban. Wiesław Mering, a włocławeki egyházmegye nyugalmazott püspöke beszédében „Lengyelországot ma politikai gengszterek irányítják” – így utalt a Donald Tusk vezette liberális kormányra. Mering a homíliában arra hivatkozott: csak „Tusk szavait idézte”, hiszen a miniszterelnök korábban maga is használta a „politikai gengszterek” kifejezést – bár teljesen más összefüggésben. A püspök azt is állította, „olyan emberek uralkodnak rajtunk, akik németnek nevezik magukat”, és idézett Wacław Potocki 17. századi költőtől: „Jak świat światem, nie będzie Niemiec Polakowi bratem” (magyarul: „a német sosem lesz a lengyel testvére”), ezzel a lengyel-német történelmi bizalmatlanságra utalva. A homíliában hangsúlyozta, hogy Lengyelország határait keletről a Belarusz által szított migránsválság, nyugatról pedig a Németország által visszatoloncolt tömeges bevándorlás fenyegeti.

Mering szerint „Lengyelországot – a hazát, a kultúrát és a tradíciót – tudatosan, bátran kell védeni”, mert a jelenlegi kormány ezeket veszélybe sodorja. Úgy vélekedett, hogy „az iskolákat barbárság pusztítja”, miután a hatalom kiszorította a hazafias tartalmakat az oktatásból – sőt, „egyes kormánytagok a lengyeleket vádolják az auschwitzi koncentrációs tábor megépítésével”. A püspök figyelmeztetett, hogy „évtizedek óta zajlik Európa iszlamizációja a tömeges migráció révén”, és Lengyelországban „csak most kezdődik” mindaz, ami Nyugat-Európában már végbement. Hangsúlyozta továbbá, hogy „a politika Krisztus nélkül a nemzetre leselkedő legnagyobb csapás”, ezért az egyháznak szerinte joga és kötelessége hallatnia a hangját a közéletben.

Identitás és oktatáspolitika

Mering homíliája konkrét kormányzati intézkedéseket is kritikával illetett. Bírálta, hogy az oktatási tárca eltávolította a nemzeti-patrióta témákat a tananyagból, és nehezményezte a katolikus hittanórák számának csökkentését az iskolákban. Barbara Nowacka oktatási miniszter döntése értelmében 2025 szeptemberétől heti két óráról egy órára csökken a fakultatív iskolai hitoktatás – a kormány szerint a visszaeső igények miatt. A lengyel alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányellenesnek minősítette a hittanórák megkurtítását, arra hivatkozva, hogy azt egyeztetni kellett volna az egyházzal. A vallási nevelés visszaszorítása, valamint a „nemzetépítő” tartalmak kihagyása a tantervből az egyházi vezetők szerint a lengyel identitás gyengüléséhez vezet. „Hiába hangoztatja a Tusk-kormány a demokratikus felhatalmazását, az egyházi aggodalom érthető” – jegyzi meg egy elemzés, rámutatva, hogy a hitoktatás megnyirbálása és az illegális migráció előtti kapituláció hosszú távon súlyos identitásválságba sodorhatja az országot.

A zarándoklaton más egyházi szereplők is hangot adtak aggodalmaiknak. Tadeusz Rydzyk atya, a befolyásos Radio Maryja vezetője élesen bírálta Nowacka minisztert a hittanórák csökkentése miatt, és arra figyelmeztetett, hogy „nem engedhetjük elvenni a hitünket”, mert szerinte a vallás gyengítése után „a nemzet elpusztítása következik”, az iszlamizáció és a genderizmus térhódításával párhuzamosan. Nowacka visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy szó sincs a hitoktatás eltörléséről, csupán ésszerű korrekcióról van szó.

Kormányzati reakció és diplomáciai viszály

Mering kijelentései nyomán a varsói kormány azonnal visszautasította az egyházi kritikát. Radosław Sikorski külügyminiszter a Twitteren úgy fogalmazott: „felháborít, hogy menekültek ellen uszítanak az egyház nevében, melynek alapítója maga is menekült volt”. Nem sokkal ezután a lengyel külügyminisztérium hivatalos jegyzékben panaszt emelt a Vatikánnál, „káros és félrevezetőnek” minősítve a Jasna Górán elhangzott püspöki nyilatkozatokat. A dokumentum szerint a főpapok „alapvető nemzeti lojalitást” kérdőjeleztek meg és ezzel „rágalmazták” a demokratikusan megválasztott kormányt, megsértve a lengyel-vatikáni konkordátum politikai semlegességi elvét is. A Vatikán egyelőre nem reagált a lengyel megkeresésre. Külföldi megfigyelők rámutattak, hogy modern európai demokráciában példa nélküli ez a kormányzati lépés, amely diplomáciai úton próbál felelősségre vonni egy püspököt. Ez a konfliktus rég nem látott mélypontra sodorta az egyház és a kormány viszonyát Lengyelországban.

Sikorski esetében külön figyelmet érdemel, hogy felesége, Anne Applebaum amerikai történész és emberi jogi aktivista, akinek munkahelyét, a The Atlantic magazint Laurene Powell Jobs finanszírozza – az a mecénás, aki jelentős adományokkal támogatta Hillary Clinton és Kamala Harris amerikai demokrata elnökjelöltek kampányait is. Ez a nemzetközi és ideológiai háttér érthetőbbé teszi, miért vélnek sokan idegen érdekeket felfedezni a Tusk-kormány migrációs és külpolitikai lépései mögött.

Társadalmi visszhang és megosztottság

Az eset jelentős visszhangot váltott ki a lengyel közéletben, és megosztotta a katolikus társadalmat is. Sok hívő védelmébe vette Meringet, mondván igazat szólt a nemzeti értékek védelmében, más egyházi szereplők viszont elítélték a püspök kemény retorikáját. Tomasz Terlikowski ismert katolikus újságíró például „ostobának és botrányosnak” nevezte Mering szavait, mondván azok „nem egyeztethetők össze az evangélium tanításával”. A liberális oldal szerint az egyház túlzott politikai befolyást szerzett, hiszen a klérus a kommunizmus bukása óta jelentős hatalomra tett szert.

A „politikai gengszterek”-ügy egy mélyebb ideológiai küzdelem újabb fejezetét nyitotta meg. A nemzeti identitás és szuverenitás elsődlegességét hangoztató konzervatív erők, valamint a globalizáció és nyílt társadalmi modell hívei között régóta zajlik az értékek harca Lengyelországban. Mering provokatív szavai és az arra adott kormányzati reakció ennek a küzdelemnek a lenyomata. „A Mering-ügy újabb tünete annak a mély megosztottságnak, amely a nemzeti identitás és a globalizáció közötti feszültségben gyökerezik az országban” – állapítja meg a már idézett elemzés. Bár a Tusk-kormány igyekszik eloszlatni az „idegen érdekek” okán felmerült gyanút, a szakadékot a „gengszterek”-vita tovább mélyítette.

• strategy
• lengyelország
• katolikus egyház
• politika